A növényi alapanyag ez esetben  általában valamilyen szaponin tartalmú növényt jelent. Régen is használták nálunk például a szappanfű főzetét, vagy Indiában a mosódiót ugyanígy.

Napjainkban ismét keletje van ezeknek a szelíd, természetes tisztító anyagoknak a samponok alternatívájaként.

A mosódiót már ismeritek biztosan. Nos, ebből lehet mosófolyadékot főzni, amivel lehet hajat is mosni.

Receptet ehhez például a lukreciakence.hu oldalon  találsz >>>

A mosódió főzetnél szerény véleményem szerint jobb és egyszerűbb az indiai régi ayurvedikus növényeket használni. Erről itt is olvashatsz:

amla >>>>>

 shikakai >>>>>>

brahmi por >>>>

tulsi por>>>

Az egyes növényekről olvashatsz részletesen, ezt most nem ragozom. Összefoglalóként nézzük, miért jó használni ezeket az anyagokat?

-táplálják és erősítik a hajgyökereket

-segítik a haj növekedését

-csökkentik a korpásodást

-késlelteti az őszülést

Ennyi jótétemény után nézzük a hátrányokat is:

- a legtöbb por nem jó a világos, szőke hajra, mert sötétíti 

- némelyiknek nem kellemes az illata

-időt kell szánni a hajmosásra, nem egy wash and go, azaz általában 20-30 perc.

Ezeket a növényi porokat samponként a következőképpen használjuk: a haj hosszától függő mennyiséget forró vízzel elkeverjük, pár percig pihentetjük, aztán a hajat és fejbőrt alaposan bekenjük, majd kb. 20 perc után leöblítjük.

Sorozatunkban nem szeretnénk a hajgyógyászok, bőrgyógyászok, fodrászok helyett tanácsokat adni, pláne nem diagnosztizálni. Pusztán évszázados avagy mai tapasztalatokat, ötleteket megosztani Veletek.

Folyt.köv.